2011. december 17., szombat
Karácsonyi Gála 2011.dec.16. 18 óra
Mi már 16,30-kor gyülekeztünk: az anyukák kezdték megfésülni, befonni a lányok szép hosszú haját, rájuk adni a pendelyt, alsószoknyákat, Edit néni hozta az eredeti kalocsai mellényeket, szépen kivasalva /köszönjük neki!/, s néhányan a mezőföldihez jobban illő kötényekre vártak.
16,45-kor sorakoztunk a színpadnál, hogy Fundák Kristóf alkotó igazítson egy utolsót "az oláh lány elvesztette a kecskéjét" új koreográfián és a zenei kíséreten.
Ekkor még a kecske nem volt hadra fogható: hiányzott az egyik szarva, leszakadt a ruhája, s még az üvegekre is pántlikát kellett kötni, és feltölteni málnaszörppel...A zárókép feladatait és énekét is meg kellett tanulnunk!
Szóval az előadás kezdetéig nem tűnt túl soknak az a másfél óra!
El röppent hamar! Mindent elrendeztünk, s még képeslapot is aláírt mindenki, mellyel megköszöntük Fundák Kristófnak, egykori Cseppnek, ma művészeti iskolai tanárnak, a Vadrózsák együttes vezetőjének, a Jászság Táncegyüttes táncosának, aranysarkantyús táncművésznek, aki rendre táncol a Fekete malom című darabban a Tánc Színházban, hogy készített a jelenlegi Cseppnek egy nagyszerű koreográfiát! Párja, Kaszai Lilike is segített benne, s azért sikerült nem hosszú idő alatt ez a munka, mert a nyári tánc táborban, Hudákné Farkas Sára tánctanár és Kalmár Sándor, a Csepel Te. vezetője megismertette, a táncosokat a mezőföldi tánchagyománnyal!
18 órakor indultunk a színpadhoz! Ott vettük csak föl a kalocsai mellényeket, s a színpadi takarások mögött izgultuk végig az igazgató úr, Nagy József ünnepi szavait. A Csepp-Csepel új tagjai most léptek, életükben először, színpadra Harangozó Krisztina: Játékok és táncok Kalocsa vidékről c. művében!
Igen nagy sikert arattak, mert nem csak szépen táncolták a motivumokat, de tudtak figyelni az énekre, a térformákra, egymásra is!
A műsor második részében mutattuk be először Fundák Kristóf:Az oláh lány elvesztette a kecskéjét c mezőföldi táncot! Nagyon figyeltünk, hogy minden utasítást betartsunk! Azt mondták a szakavatott nézők, hogy látszott, hogy élvezzük a táncot! Valóban! Most már csak sokat kell gyakorolnunk, hogy mindent, szépen, pontosan táncoljunk el!
A műsor végén minden együttes, kicsik és nagyok, bevonult a színpadra, s közösen énekeltünk!
Jó volt telt ház előtt szerepelni, jó volt tartozni ehhez a közösséghez!
egy.vez.
16,45-kor sorakoztunk a színpadnál, hogy Fundák Kristóf alkotó igazítson egy utolsót "az oláh lány elvesztette a kecskéjét" új koreográfián és a zenei kíséreten.
Ekkor még a kecske nem volt hadra fogható: hiányzott az egyik szarva, leszakadt a ruhája, s még az üvegekre is pántlikát kellett kötni, és feltölteni málnaszörppel...A zárókép feladatait és énekét is meg kellett tanulnunk!
Szóval az előadás kezdetéig nem tűnt túl soknak az a másfél óra!
El röppent hamar! Mindent elrendeztünk, s még képeslapot is aláírt mindenki, mellyel megköszöntük Fundák Kristófnak, egykori Cseppnek, ma művészeti iskolai tanárnak, a Vadrózsák együttes vezetőjének, a Jászság Táncegyüttes táncosának, aranysarkantyús táncművésznek, aki rendre táncol a Fekete malom című darabban a Tánc Színházban, hogy készített a jelenlegi Cseppnek egy nagyszerű koreográfiát! Párja, Kaszai Lilike is segített benne, s azért sikerült nem hosszú idő alatt ez a munka, mert a nyári tánc táborban, Hudákné Farkas Sára tánctanár és Kalmár Sándor, a Csepel Te. vezetője megismertette, a táncosokat a mezőföldi tánchagyománnyal!
18 órakor indultunk a színpadhoz! Ott vettük csak föl a kalocsai mellényeket, s a színpadi takarások mögött izgultuk végig az igazgató úr, Nagy József ünnepi szavait. A Csepp-Csepel új tagjai most léptek, életükben először, színpadra Harangozó Krisztina: Játékok és táncok Kalocsa vidékről c. művében!
Igen nagy sikert arattak, mert nem csak szépen táncolták a motivumokat, de tudtak figyelni az énekre, a térformákra, egymásra is!
A műsor második részében mutattuk be először Fundák Kristóf:Az oláh lány elvesztette a kecskéjét c mezőföldi táncot! Nagyon figyeltünk, hogy minden utasítást betartsunk! Azt mondták a szakavatott nézők, hogy látszott, hogy élvezzük a táncot! Valóban! Most már csak sokat kell gyakorolnunk, hogy mindent, szépen, pontosan táncoljunk el!
A műsor végén minden együttes, kicsik és nagyok, bevonult a színpadra, s közösen énekeltünk!
Jó volt telt ház előtt szerepelni, jó volt tartozni ehhez a közösséghez!
egy.vez.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)