Hajrá
Magyarország hajrá Csepel!
Történelmi pillanat: A törökországi
Kónyában megrendezett 34. TRT Fesztiválra –a MALÉV csődje előtt- valószínűleg
mi vásároltunk utolsónak repülőjegyet, a tizenegyediket…
Szerencsénkre
az Egressy Béni Zeneiskola szolidaritási koncertet rendezett a Csepp-Csepel
javára, így újra meg tudtuk vásárolni a repülőjegyeket, immár a Török
Légitársaságnál, s nem kis izgalommal utaztunk –legtöbben először repülőn-
Isztambulba 2012.ápr. 15.-én délelőtt.
Harangozó
Krisztina Kalocsai koreográfiáját két éve gyúrjuk, a motívumokat tanultuk a
tánctáborban 2010. Nyarán Hudákné Farkas Sárától és Kalmár Sándortól, mégis a
három percre rövidített változatot febr.tól, szinte minden vasárnap két órát
gyakoroltuk. Hajszál pontosan ennyi időt táncolhat mind a 42 ország az élő
intervíziós közvetítésben!
Bár
együttesünk ötödik alkalommal kapott meghívást, sok újdonsággal találkoztunk:
pl. az országok egy része szombaton, másik fele vasárnap mutatta be műsorát: Mi
egy műsorba kerültünk Albániával, Azerbaijannal, Kínával, Finnországgal, a grúzokkal, a spanyolokkal, a
a kazakokkal, Kenyával, Egyiptommal,
Nigériával, az oroszokkal és Venezuelával.
23.-án, az állami ünnepen, minden együttes 50 másodpercben
mutatkozhatott be. A Gála Fináléján hatalmas kerengő dervis szoknya ereszkedett
le a magasból, melyet fehérbe öltözött török táncosok forgattak.
A
kerengő dervisek, itt Kónyában, az iszlám bölcsőjében élnek kolostorukban,
melyet megnézhettünk. Szertartásukat ezen Kulturális Központ amfiteátrumában
megtekinthettük! S másnap mi próbáltunk ugyanott!
S a
résztvevő országok közül, a nézőkkel zsúfolt arénába elsőnek szólított
bennünket a rendező, köszönhetően a kézzel hímzett kalocsai mellénybe és
köténybe öltözött, fityulával és pártával ékesített lányainknak Végül minden
táncos a porondra futott, s kezdetét vette az Euróvíziós Fesztiválra bejutott
énekesük koncertje az ötszáz különböző nemzetiségű, viseletbe öltözött gyermek
karéjában!
Atatürk,
a nagy „rendszerváltó” gondolatai nyomán, mely szerint, ha gyermekkorban
megismerik egymást a különböző nemzetek, elkerülhető a háború, megvalósulhat a
békés egymás mellett élés, valósult meg a Fesztivál! Ezért rendezett partyt a
kónyai kormányzó rezidenciája kertjében, a polgármester a japán kertben, ezért
ment minden ország busza a nem túl távoli magas hegyre, ahol egy tengerszem
melletti szabadidő parkban játszottak a gyerekek a kiosztott röplabdákkal,
beszélgettek egymással a 42 nyelvű szótár segítségével, melyet a TRT
hátizsákban találtak. Hátizsákot nemcsak a vendégek, de minden török vendéglátó
gyermek kapott. Az elég kopár hegytetőn
minden ország ültetett fát, s minden gyermeknek jutott ásó, hogy a köves, már
előkészített gödörbe betegye a fát, s betemesse az odakészített földdel!
A
parádé, melyet sok tízezer ember megtisztelt s a megnyitó ünnepség megalapozta
a Fesztivál jó hangulatát! A résztvevők számára rendezett koncert, a légi
bemutató, mely az orkán miatt meghiúsult, a főpróba a Kulturális Központban,
melyet „Gyermek paradicsommá” alakítottak a Fesztivál idejére, a Sport
Stadionban rendezett ünnepség, szóval az egész szervezés szem előtt tartotta,
hogy a résztvevő gyermekek és felnőttek megismerhessék egymást!
Jó volt magyarnak lenni! Újongott a
közönség, amikor színre léptünk, amikor a táblánkról leolvasták, hogy
magaristan, integettek az emberek, amikor a buszunk oldalán a magyar zászlót
fölfedezték, vagy mikor vásárlás közben derült ki, hogy Attila népei vagyunk.
De
jó volt magyarnak lenni, amikor a finn kolléga dicsérte Budapestet, vagy amikor
a litván ifjútánc tanár néniről derült ki, hogy a magyar néptáncról írja a
szakdolgozatát, vagy amikor török kísérő pólóján olvastuk, hogy Magyarország, s
megtudtuk, hogy Bp. a kedvenc városa, vagy amikor a koszovói csoport világjárta
kísérője mondta, hogy neki legjobban a világon Budapest város tetszik, s a
magyar embereket szereti, tiszteli leginkább!
A
grúz együttes vezető ugyancsak Budapest szerelmese, s táncosainak is meg
szeretné mutatni ezt a gyönyörű várost! Segítünk neki! Augusztusban vendégül
látjuk őket!
Magam
a török embereket tisztelem nagyon, hogy ennyire szeretik, becsülik a gyermekeket!
Sajátjaikat és a külföldieket egyaránt! A családokat, akik mindennel
kényeztették a mieinket!
Hogy
békések, nyugodtak, toleránsak, vidámak, alkohol fogyasztása nélkül! Hogy a
delegációkat Kónyából elröpítette a villám vasút mintegy másfél óra alatt Ankarába,
ahol minden méltóság: államfő, miniszterelnök, TRT elnöke, Parlament elnöke
fogadással, ajándékokkal tisztelte meg a delegációk tagjait!
A
török fogadó gyermekeket is, nemcsak a külföldieket!
Bp.,2012.05.10.
Dr
Paál Sára a Csepp-Csepel együttes vezetője
