Lájkold és oszd meg a Facebook oldalunkat!
2013. szeptember 25., szerda
Varázslatos Marokkó 5. rész: Fesztiváli hangulat - Amikor bemutattuk a műsorainkat
Negyven perces műsorral készültünk! Fundák Kristóf és Kaszai Lili mezőföldi kecskéjével már nyertünk nívódíjat Örökség Fesztiválon, sokszor bemutattuk Gálán, egyéb fellépéseken, sőt a Csepp-Csepel táncosai a hét perces koreográfiát három percre zsugorítva, majd a TV adás kedvéért egy percet abból kiemelve a TRT Fesztiválon is bemutatták. Ezt a kedvenc koreográfiánkat vittük. Így vittük a kecske jelmezt, a négy üveget, az öt söprűt és a keszkenőket. A kenesei nyári tánctáborunkban az utazók megtanulták Neuwirt Annamária Hajdúsági koreográfiáját. Az év végi Gálán somogyit táncoltunk. Azt is gyakoroltuk tizenöt táncossal. És meghívtuk Szuhai Lilit és Király Zolit, akik most érettségiztek és felvételiztek sikeresen. Hat éves koruk óta táncolnak. Ők is két improvizációval készültek. Ott derült fény arra, hogy a negyven perc négy fellépésre van szétosztva három szabad téri előadásra és egyszer a Nemzeti Színházban mutathattuk meg tánctudásunkat, viseletünket, népzenénket, egy éneket a gazdag népdal kincsünkből! A Nemzeti Színházban a Kecskét adtuk elő, melynek történetét a közönség megértette, és nagy tapssal jutalmazta! A szabadtéri előadásokon is kitűnő színpadon táncolhattunk, s a nézőtéren is sok százan figyelték a 18 nemzet jellegzetes viseletét, táncát! Perényi János nagykövet úr és kollégája is büszke volt a magyar zászló előtt táncoló Cseppekre! Ha a Buda-Tours Utazási Iroda nem rendezi a Alitália hirtelen támadt repülő téri illeték követelését, bizony nem tudtunk volna elismerést, híveket szerezni Magyarországnak! Pálvölgyi Kristóf volt a Fesztivál legfiatalabb táncosa! Mindenkit elbűvölt! Az utolsó előadáson marokkói fiúnak öltöztetve köszöntötték a színpadon a Fesztivál Rendezői. Zitát és Lucát, no meg az egész csapatot ugyancsak kellemes meglepetés érte akkor, amikor születésnapjukon tortával, rajta tűzijáték, köszöntötték őket a rendezők, majd öt nyelven hangzott el köszöntő ének! A delegáció egyöntetűen jutott arra az álláspontra, hogy Marokkóba még egyszer el kell jönni! A Fesztivál rendezői az értékelés alkalmával és búcsúzáskor ismét meghívták az együttest! Mindenki hazavitt arab nyelven megírt névre szóló emléklapot. A gazdag program mellett volt azért idő ismerkedésre, barátkozásra! A pecapósta történetét 2013.szept. 28-án a vetítéssel és vetélkedővel színesített nyilvános élménybeszámolón az ÁMK-ban részletezik az illetékes táncosok, ha lesz elég érdeklődő!
PS
2013. szeptember 23., hétfő
Csepp-Csepel internetes játék 3. rész
Hamarosan elérkezik az élménybeszámoló időpontja! Felgyorsulnak az események, így az internetes játékunk következő, egyben utolsó fordulója is megoldásra vár!
Ez nem más, mint egy keresztrejtvény.
Várjuk a lelkes megoldásokat!
Csepp-Csepel keresztrejtvény
PS
Csepp-Csepel keresztrejtvény
PS
Varázslatos Marokkó 4. rész: Az iszlám varázslatos világa - Amikor megcsodáltuk Rabat nevezetességeit
Azonnal láttuk, hogy az Ezeregy éjszaka meséinek illusztrációihoz innen szerezte a művész az ihletet! Amerre járunk várfalak, vakító fények a fehér házfalakon, emeletes épületek hatalmas teraszokkal, kunyhó sorok, selyembe öltözött nők és férfiak, soha nem egyedül, sok gyermek európai ruhában, turbánok, kendők, fátylak, sudár nők, szikár férfiak: mosolygós arcok. Rabatot a XII. században arabok alapították. Fejlődésnek a XVII. században indult, amikor andalúziai muzulmánok és mórok ide menekültek, fölépítették házaikat, a mai Medinát, ahol a házakat fehérre és kékre tatarozzák. A város köré várfalat építettek az iparosok, kereskedők, tengerészek. A zegzugos utcákból nyíló kapukon át élhető lakásokba jutottunk: A csoport kísérőnk Szuki, bevezetett bennünket az egyik ismerőse házába, melynek második szintjén nagy részben fedett terasz, korszerű konyha, üvegezett nappali van, ahonnan a Regreg folyó látszik, amint az Atlanti óceánba ömlik. Ez a széles folyó választja el Rabatot Salétől, ahol már hetedszer a FIFE Fesztivál bázisa, az egyetem kollégiuma található. Rabat városban ellátogattunk a „halott városba”. Ezt a XII. században épült várost földrengés rombolta le, majdnem teljesen. Ennek is már kétszáz éve. Sokáig temetkezésre használták, ma turista látványosság. De Szuki sem tudta, hogy zarándokhely: az ott fakadó forrás vizében mártóznak meg azok az asszonyok, akik régóta várnak gyermekáldásra… V.Mohammed mauzóleuma, és az udvarában lenyűgöző oszloperdő, a kívülről is ékes dzsámi ugyancsak varázslatos. A királyi palota kertjében több olyan épület van, melyet feltétlen meg kell csodálni. És a bazár, ami sokak szerint az isztambulinál is nagyobb és olcsóbb, s aminek forgatagától bizony féltettük a gyermekeket, ugyancsak elvarázsolt! Épp csak megízleltük a hangulatát, de az ügyesebbek be tudták szerezni az ajándékokat! Az olcsó bőráru, a gyönyörű kendők, a kellemes anyagokból készült ruhák izgalomba hoztak mindenkit! És a barátságos eladókkal a kötelező alku különleges élményt jelentett! Egyszer csak elcsendesült a zsivaj. Egy pillanatra még a gyümölcsökkel, édességekkel, magvakkal megrakott kocsik zaja törte meg a hirtelen beállt csöndet, melyeket félrehúztak a méltóságos menet útjából: férfiak vitték a vállukon selymekbe csavart halottukat, akit harminc-negyven feketébe öltözött férfi kísért. Egyenesen a végső nyugvóhelyére kísérték!
PS
2013. szeptember 21., szombat
Íme, internetes játékunk 2. része
Az internetes játékunk következő része az alábbi helyen elérhető! A játék nem más, mint egy puzzle, amelyben egy marokkói csoportképet rejtettünk el! Játszatok, válaszoljatok!
Csepp-Csepel Marokkó puzzle
PS
Varázslatos Marokkó 3. rész: A partik, fogadások - Amikor a delegációk minden tagja vagy csak a képviselőik jártak a hivatalokban
Megérkezésünk után alig foglaltuk el a két ágyas szobáinkat, ebédeltünk, felöltöztünk abba a viseletbe, amelybe szerettünk volna, előkerestük a Csepel és a nemzeti zászlókat, s beszálltunk a buszokba.
Tudtuk, hogy felvonulunk a belvárosban, majd a Parlamentben köszöntik a 7. FIFE Fesztivál résztvevőit.
De azt nem tudtuk, hogy milyen rengeteg ember kíváncsi erre, hogy 50 fős fúvószenekar áll sorfalat, amikor a Parlamentbe bevonulunk s hogy ott a királyné, a Fesztivál alapítója köszönti és ajándékozza meg az együtteseket.
Mi csipkét adtunk emlékbe! A parlament falai, mennyezete, mintha csipkével lenne bevonva!
A kormányzóhoz, a „megyei” polgármesterhez és a főváros főpolgármesteréhez három fős delegációk voltak hivatalosak!
A kormányhivatalban állami ünnepségen is részt vehettünk a hatalmas, díszes teremben, ahol az államférfiak öltönyben, nyakkendőben állva, ülve a helyi vendégek szemet kápráztató valódi selyem viseletükben, a delegációk ugyancsak változatos viseletekben hallgatták végig a beszédeket, énekeket. A süteményeket, üdítőket, koktélokat és gyümölcsöket elsősorban a vendégek számára készítették az ünnepi asztalra.
Ezek az államférfiak az előadásokat is megtisztelték!
Addig nem is kezdődött el az előadás, amíg el nem foglalta a helyét az a 30-40
elegánsan fölöltözött államférfi, egy-egy hölgy is! Ezzel is demonstrálták, fontos a Fesztivál célkitűzése: a népek barátsága, ami egymás kultúrájának megismerésén alapul.
Valamennyien megnéztük a nagy tiszteletben álló V. Mohammed díszes Mauzóleumát. A mecsetbe, ahol a szertartásokat rendezik, nem mehettünk be.
A delegációk két tagja –kendőben és a vállat, kart takarva- bevonult a perzsa szőnyegen a szarkofágig, főt hajtott, s a hatalmas emlékkönyvbe beírta a nevét!
(Az is lehet, hogy a perzsa szőnyeg marokkói, mert a bazárban rengeteg gyönyörű szőnyeget láttunk…)
Emelkedett lélekkel indultunk Magyarország marokkói nagykövete, Perényi János meghívásának eleget tenni!
Már látta kétszer az együttesünket, átélte a magyarok nagy sikerét! Második alkalommal, a Nemzeti Színházban! Ez után hívott meg bennünket.
Bevonultunk a fogadószint elegánsan berendezett szobájába, s kis elfogódottsággal átadtuk ajándékainkat, köztük a Csepel pólót, kitűzőt, tollat, naptárt. A címerünkben látható ló módot adott a Csepel monda ismertetésére. A követ úr munkatársa a teraszra invitálta a táncoskákat, süteménnyel, üdítővel kedveskedve. A felnőtteknek pedig igazi presszó kávét főzött Mártika! Volt elég pohár is, pedig ember emlékezet óta nem járt Marokkóban, a követségen meg főleg nem, ilyen népes csoport, tudtuk meg a követ úrtól.
A kellemes melegben nem lehetett ellenállni a fürdőmedencének! Fürdőruha híján sortban, pólóban, ki, miben- vette birtokba a hűsítő vízzel telt medencét, a sportos Perényi János nagykövet úr legnagyobb örömére, aki megígérte, hogy az utolsó estén is megnézi a műsort és megkeresi az Együttest!
PS
2013. szeptember 16., hétfő
Varázslatos Marokkó 2. rész: Hullámok hátán - Amikor a Csepp-Csepel az Atlanti Óceánban fürdőzött
Nem egyszerre érkeztünk a Campusba. Casablancában várták a delegációkat a 20 személyes különbuszok, így a 19 fős Csepp delegáció, és a 12 kísérő hozzátartozó két buszban fért el! Az egyik az autópályán robogott, a másik az Atlanti óceán partján haladt Saléba.
Akik ezen a buszon utaztak, figyelhették a végtelen óceán azúr kék színét, a tajtékzó hullámokat, a part menti csodapalotákat és az út másik oldalán hosszan elnyúló nyomortanyákat tányér antennával az omladozó házak tetején, a zöldellő pálmaligeteket, máshol a kiégett tarlót, melyen bárányok, tehenek, bikák, szamarak, lovak legelésztek…
Nem nehéz kitalálni, első kívánságunk az óceánparti fürdőzés volt! Mint mindent, ezt a kívánságunkat is örömmel teljesítették: másnap reggeli után beszálltunk valamennyien egy nagyobb buszba, a sofőr vételezte a hűtött ásványvizeket, és indulás!
Erről a strandolásról többet nem tudok, mert magam és Nadj Timi, kalocsai viseletben abba a buszba szálltunk, amelyik a kormányzó fogadására szállította a delegációk képviselőit.
Csak remélhettük, hogy a szűk hétbe belefér még egy strandolás.
A mikor nem voltak kötött programok, magunk dönthettük el, mit szeretnénk csinálni! A csoportunkat kísérő angol tanár néni, Szuki megszervezte, eljött velünk, s a buszok rendelkezésünkre álltak!
Mindjárt másnap, és az utolsó előtti napon szakítottunk időt a strandolásra! Harmadik alkalommal már öt méteres hullámokba ugrottak fejest az úszni tudó bátrabbak, mások a bokáig érő –23-24 foknál nem melegebb vízben állva várták, hogy földöntse őket a félelmetesen közelítő hullám. A nedves homokból jelentős várat tudtak építeni a magyar és más nemzetiségű szorgos gyermekkezek.
Két életmentő ifjú, mint a filmekben, emelvényről vigyázták a fesztivál fürdőzőit.
PS
2013. szeptember 9., hétfő
A 7. Marokkói FIFE Fesztivál bázisa az egyetem campusa 1.rész
A Fesztivál vezetői a harmadik este hívták össze az együttes vezetőket, mit tehetnek még azért, hogy mindenki mindennel elégedett legyen?
A lengyel együttes vezető színpadbejárást kért a Nemzeti Színház béli fellépés előtt. Az ukránok vezetője nehezményezte, hogy egész éjjel a nevetgélés, a beszélgetés és zenélés miatt a két ágyas szobákban nem tudnak aludni a gyerekek. Valamennyi együttes vezető egyetértett abban, hogy éjjel kettő után már ne legyen disco! Utolsó estére nem vonatkozott!
Igaz a kétfogásos vacsora az esti programok miatt éjfélkor kezdődött. Éjfélre hozták vissza a külön buszok a campus ideiglenes lakóit, akiket a porcelán tányérokkal és kristály poharakkal gyönyörűen megterített 10 fős asztalok várták. Ahogy egy asztalnál 10 fő helyet foglalt, az önkéntes egyetemisták hozták is a levest nagy tálban, s a főételt hatalmas tányéron. Akármilyen gyorsak is voltak, addigra két liter cola vagy egy doboz gyümölcslé már biztosan elfogyott, úgy hogy azt is azonnal kicserélték.
Marokkói szokás szerint mindenki kézzel vesz a nagy tálból, a ropogós cipóval mártogatja a szaftot. A tányérok nekünk, európaiaknak, ázsiaiaknak, délamerikaiaknak szóltak…
Nem csak a vacsora, az ebéd is hasonlóképpen zajlott: A nagy tálakon először hozták az előételt, ezt a változatos húsétel követte, majd a több, mint 10 gyümölccsel megrakott gyümölcsös tál következett. Mind Marokkóban termett, termesztett, marokkói alapanyagból készített, hagyományos ételeket, melyek igen ízletesek!
Hogy tudták 9 órára ismét szépen megteríteni az asztalokat, odakészíteni a bagetteket és croisonokat, megfőzni a teát és kávét, s gusztusos edényekben felkínálni, mintegy 400 embernek, mindig melegen illetve hidegen, és pontos időben?
Ahogy a fesztivál igazgatója, az egyetem matematikát tanító professzora mondta: A fesztivál sikeréért dolgozó valamennyi embernek szívügye a Fesztivál célja: ismerjék meg egymást, egymás ősi kultúráját a különböző népek gyermekei, kössenek barátságokat! Ez a záloga a világbékének! Ezért dolgozott fáradhatatlanul, vidáman 40-50 önkéntes, ezért hozta létre az alapítványt a király felesége, melyhez sok gazdag marokkói csatlakozott.
A campus térkövekkel kirakott udvara alkalmas volt az ismerkedésre, bulizásra, táncolásra. Aki a siesta időt nem a meleg /bár redőnnyel napsütéstől óvható/ szobában akarta tölteni, az a szőnyegekkel, kerevetekkel barátságossá tett, egyik oldalról nyitott hatalmas sátorban pihenhetett.
És azt hogy csinálták, hogy egy nap kétszer, induláskor, mind a 20 buszra egy-egy karton hideg ásványvizet vitt vagy a kísérő vagy a sofőr?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)