KMOP-5.1.1/B-12-k-2012-0004.
mini-projekt
A honismereti napközis táborba a
Csepp-Csepel 8 tagja és a Karácsony Sándor Iskola igazgatónője segítségével a
Szent Imre téri körzetből 21 alsós gyermek jelentkezett önként. A 29
jelentkezőből 4 fő visszamondta /egy család/, s 1 fő nem jelent meg.
A 24
gyermekkel 4 pedagógus foglalkozott 7,30-17 óráig.
A résztvevők
közül a három legidősebbet, /10-11 éves/ a kalákák gazdáinak neveztük ki, s
minden kalákába egyenlően elosztva további 7 főt már ők maguk választottak. A
gazdák, az internet segítségével, a hungarikumok közül választottak nevet
kalákájuknak: alföldi pick, felföldi tárogató és dunántúli akácméz.
A kalákák
tagjai a versenyek során a tájegységre
jellemző tulipán rajzot kaptak jutalmul. Az összegyűjtött tulipánok közül 1-3
db-ot a táborzáró rendezvény után fagyira költhettek, a többit ajándékra
válthatták át.
Ez a módszer
mindvégig magas szinten tartotta az érdeklődést, az aktivitást, a lelkes
részvételt az interaktív előadásokon, a játékos programokon, vetélkedőkön, a
tanulási folyamatban.
Valamennyi
program-köszönhetően a négy lelkes, felkészült, sokoldalú pedagógus kollégának-
valóban érdekfeszítő volt!
A szülők és
nagyszülők számára rendezett táborzárón a tanultak egy részéből összeállított
műsor bizonyította az eredményes munkát.
Konkrét
célunkat a személyiségfejlesztést közösségben, a szabadidő szórakoztató, de
azért új ismereteket is befogadó megszervezését elértük!
A motiválást
a „tulipánszerző” játékkal, a személyiségformálás hatékonyságát a kisközösségek
/kalákák/ segítségével erősítettük föl.
További cél
volt a mozgás-és ének képesség fejlesztése, melyet magas színvonalon
valósítottunk meg, s elérhetővé tettük más, akciókörzetbeli gyermekek és
felnőttek számára is.
Célcsoportok:
A Játszó
programjaira a 24 gyermek, szülei kíséretében, az akcióterületről érkezett
7,40-8 között a Karácsony Iskolához. Innen vonultunk 8,30-ra-keresztül az akció
területen, néha ének szóval. A szülők
naponta 16,30-17 óra között a Szolgáltató Házból vitték haza gyermekeiket. Így
nekünk is módunkban állt beszámolni az aznap történtekről. Az akcióterületen
élő szülők is szóba elegyedtek egymással, bár a gyermekek azonnal kezdték
mesélni élményeiket, újonnan szerzett ismereteiket.
A délutáni
programokra a szülőket is hívtuk, de mivel dolgoztak, 18.,19.-én egy, az
ünnepnapon 20.-án 7, 21.-én 9 szülő jött velünk.
A
táborzáróra többnyire mind két szülő, sőt három nagymama is eljött. Ők a
szerint foglaltak helyet a három asztalnál, hogy a gyermek melyik kalákában
van. Az interperszonális kapcsolatok kialakítása érdekében fél órát
beszélgettek arról, kinek mit mesélt a gyermeke a hét eseményeiről, majd a
választott gazda erről beszámolt.
A megvalósult tevékenységek:
A hét
különböző tevékenységei jórészt
kapcsolódtak aktuálisan az új kenyér ünnepéhez:
1. A Csepp-Csepel ez irányban
képzettebb, itt résztvevő tagjai húzó erejével mondókákat, énekeket tanultunk
meg.
2. Szünetekben a Szolgáltató Ház udvarán
sportos népi játékokat játszottak a gyerekek.
3. A hangszerbemutatón nemcsak rengeteg
hangszerrel ismerkedtek meg testközelben a gyerekek, de maguk is készítettek
két féle hangszert, mellyel a bemutatón egyesek kísérték az éneket.
4. A tanult népdalok a szántásról, a
búzáról, az aratásról, a malomról szóltak, melyeket megtanultak a gyermekek és
különböző szituációkban énekeltek. Némelyik a záró rendezvény műsorába is
bekerült. A gyerekek előadást hallgattak a parasztházak berendezéséről, a
kemencéről, a tűzhelyről, a családi és egyházi ünnepekről.
Közmondásokat gyűjtöttünk a kenyérről.
5. Projektorral illusztrálva előadást
hallgattak a különféle építésű paraszt házakról .
A tábor ideje alatt megcsodáltuk a Kis-Duna érintetlen világát séta
közben, kilátóból és a ráckevei szabadtéri strandról. A ráckevei kiránduláson,
az Árpádkori romokon túl működés közben láthattuk az egyetlen működőképes
vízimalmot. Viski molnár búzát őrölt a
kedvünkért, s elmagyarázta az egész folyamatot.
A gyerekek megismerték Csepel sziget történelmét, s azoknak a községeknek
a nevét, nevezetességeit, melyeken áthaladtunk a busszal Ráckevéig.
Elmentünk a Daru dombra, ahol megnéztük a kenyérszentelést, egy népi
mesejátékot, hallgattunk nyenyerével és kobozzal kísért népdal énekeseket.
Mindhárom kaláka bedagasztott kenyeret, majd a Szántó Pékségben
megnéztük, s meghallgattuk hogyan készül a kenyér és az egyéb pékáru.
Mindegyikből kóstolhattunk is.
6. Folyamatosan készültünk a műsorral a
táborzáróra, mely mondókákat, énekeket, táncot, verset tartalmazott.
7. Ellátogattunk a Mesterségek ünnepére
a Várba. Átsétáltunk a Lánchídon és gyalog mentünk föl a hegyre. Ott a kézműves
műhelyekben próbáltuk ki a szövést, kovácsolást, gyöngyfűzést, csipkeverést,
fafaragást.
8. A műsort össznépi vigalom, táncház
zárta. A gyerekek a gyűjtött tulipánjaikat ajándékokra cserélték. A szülőkkel
közösen a dalokat, mondókákat tartalmazó füzet borítójára tulipánt ragasztottak,
ráírták a kaláka nevét. Tálkában búzát vittek haza hajtatni, ami emlékezteti
őket ezen hét eseményeire. A műsort Csepp pólóban, a lányok szoknyában adták
elő. A Csepp pólóz is megkapták ajándékba.
Ütemezés
1. aug.17. és aug. 21. között
2. aug. 17 és aug. 19 között
3. aug.18. 14 órától
4. a táborozás ideje alatt minden nap
5. aug.17. előadás és vetélkedő a
paraszt házakról. Három osztatú parasztház alaprajzát a terembe fölrajzoltuk, majd „berendeztük”
papírra rajzolt tárgyakkal.
aug.19.-én, a Kis-Duna partján, Ráckevén, építőanyagokat /kavics, kő,
nád, sás, agyag, törek/gyűjtöttek. Meglátogattuk a vízi malmot, fölmentünk a
kilátóba, stb. Kovászt készítettünk.
aug.20.-án kenyeret dagasztottunk a Szolgáltató Ház konyhájában.
aug.21. Szántó pékség
6. Végig a tábor ideje alatt
7. aug.21.-én 11-15,15 között
8. aug.21.-én 15,15-18,30 között
Helyszínek
1. Szolgáltató Ház terme Bp.,Csepel Rákóczi út 98.
2. Szolgáltató Ház udvara
3. Szolgáltató Ház terme
4. Szolgáltató Ház terme, udvara,
Kis-Duda partja
5. Ráckeve, Daru domb, Szántó Pékség,
Budai Vár
6. Csak a táborzárón mutatták be az
újonnan tanult énekeket, mondókákat, táncot. No és Szántó Irénkének
köszönetünket kifejezve.
7. A Néprajzi Múzeum helyett a
Mesterségek ünnepére a Budai Várba mentünk.
8. A Szolgáltató Ház terme, majd a
célterület dühöngője
A pályázó szervezet –Csepeli
Kistáncos Alapítvány Csepp-Csepel Együttese-
kapcsolódása a témához
Az együttes
vezetője 35 éve igyekszik megismertetni és megszerettetni a magyar népi kultúra
különböző területeit, főleg a gyermekjátékokat, énekeket, táncokat.
Ebben a projektben
a népi hagyomány legjelentősebbjét, a mindennapi kenyér útját kísértük végig,
főleg ezzel kapcsolatosan szereztek a résztvevők ismereteket, tanultak
játékokat, mondókákat, dalokat, gyűjtöttek közmondásokat. /Ezek mellékelve/
Ugyanakkor
Halla Ilona kolléga, aki Hon-és népismeretet tanít általános iskolában,
bővítette a résztvevők ismereteit a paraszti építészetről, berendezésről,
ünnepekről, életmódról tartott előadásokkal és vetélkedőkkel, valamint
megismertette Csepel történetét, s községeinek nevezetességeit.
Bevont humánerőforrás
A
Csepp-Csepel jelenlegi közösségnek 4 tagja nagyban segítette a hatékony munkát.
Az ő szüleik, nagyszüleik, segítettek a beszerzésben/reggelihez/,
sokszorosításban, uzsonnakészítésben, teafőzésben, a terem berendezésében, sőt,
az ismerkedési játékhoz szükséges 24 kép megrajzolásában is!
Egyik anyuka
két alkalommal hozott süteményt a gyerekeknek uzsonna mellé.
Szántó Irén
asszony bemutatta a pékség gépeit, beszélt a pékek munkájáról, a sokféle
termékről.
A projekt
résztvevői közül többen belépnének a Csepp-Csepel közösségébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése